Zűrös éjszaka
-Kimegyek a mosdóba!-mondtam.
-Jó, de siess!-sietetett Will.
A mosdó felé vettem az irányt.
-Nem igaz, hogy megint kettesbe maradtam vele!-motyogtam magamba.
Próbáltam húzni az időt, mert nem akartam egyedül maradni vele. Will már unta a várakozást, ezért utánam jött.
-Minden rendben?-kérdezte.
-Igen, csak kicsit rosszul vagyok.-válaszoltam.
-Tudok segíteni?
-Nem hiszem. Most szeretnék egy kicsit egyedül lenni!
-Oh, hát ahogy akarod!-mondta, majd elment.
Nem tudtam, hogy mit csináljak. Csak nem maradhatok itt örökre. Kinéztem az ajtón, és láttam, hogy tiszta a levegő, ezért gyorsan felszaladtam a szobámba. Nem sokkal később Will megjelent a szobám ajtajában.
-Jobban vagy?-kérdezte.
-Igen, azt hiszem.
-Akkor mért nem jössz le?
-Fáradt vagyok.
-Nem nézünk meg egy filmet itt nálad?
-Mint mondtam, fáradt vagyok!
-Nem akarsz velem kettesbe lenni?
-Nem dehogy! Szó sincs erről!
-Akkor?
Néma csönd volt.
-Jó. Akkor nem zavarlak!-mondta, majd elment.
Lehet kicsit bunkó voltam, de én még tényleg nem akarok tőle semmit. Forgolódtam kicsit, majd elaludtam. Éjszaka kilopóztam a házból, majd elmentem sétálni. Annyira rohantam, hogy beleütköztem valakibe. Egy barna hajú srác volt. Körülbelül velem egy idős lehetett.
-Idióta! Mért nem figyelsz?-mondtam idegesen.
-Bocsi.-válaszolta.
-Jó, én bocsi. Csak kicsit ideges vagyok. Nem a te hibád.
-Valami baj van?
-Nem dehogy. Amúgy hogy hívnak?
-Ryan. És téged?
-Alex. De Nobunak szoktak hívni.
-Nobu? Mi köze a Nobunak az Alexhez?
-Ezt még anno találtam ki. Hülyeség.
-Értem. Nem ülünk be valahová beszélgetni?
-De, miért ne.
Egy kis bárba tértünk be, ahol Ryan, eléggé leitta magát, úgyhogy már azt se tudta, hol áll világ. Túl részeg volt, így nem tudtam kiszedni belőle hol lakik, hogy hazavigyem.
-Ryan! Ne igyál többet! Részeg vagy!
-Én nem vagyok részeg.
-Akkor mond meg, hogy hol laksz, és hazaviszlek.
-Hát, házba. A szomszéd mellett.
-Rohadt vicces! Jól van, nincs mit tenni. Elviszlek hozzánk.
-Vinni fogsz a hátadon Natasa?
-Az meg ki a halál? Na, menjünk.
Amikor odaértünk, még mindenki aludt. Gyorsan felmentünk a szobámba. Ryan lefeküdt az ágyamba, én meg a fotelben húztam meg magam. Reggelre kijózanodott, és tudtunk normálisan beszélgetni.
-De fáj a fejem!-mondta.-Mi történt az éjjel?
-Berúgtál!
-Komolyan? És hol vagyok?
-A szobámban. Bocs, hogy idehoztalak, csak tudod, elég nehéz kiszedni belőled, hogy hol laksz úgy, ha részeg vagy.
-Idióta! Mért nem figyelsz?-mondtam idegesen.
-Bocsi.-válaszolta.
-Jó, én bocsi. Csak kicsit ideges vagyok. Nem a te hibád.
-Valami baj van?
-Nem dehogy. Amúgy hogy hívnak?
-Ryan. És téged?
-Alex. De Nobunak szoktak hívni.
-Nobu? Mi köze a Nobunak az Alexhez?
-Ezt még anno találtam ki. Hülyeség.
-Értem. Nem ülünk be valahová beszélgetni?
-De, miért ne.
Egy kis bárba tértünk be, ahol Ryan, eléggé leitta magát, úgyhogy már azt se tudta, hol áll világ. Túl részeg volt, így nem tudtam kiszedni belőle hol lakik, hogy hazavigyem.
-Ryan! Ne igyál többet! Részeg vagy!
-Én nem vagyok részeg.
-Akkor mond meg, hogy hol laksz, és hazaviszlek.
-Hát, házba. A szomszéd mellett.
-Rohadt vicces! Jól van, nincs mit tenni. Elviszlek hozzánk.
-Vinni fogsz a hátadon Natasa?
-Az meg ki a halál? Na, menjünk.
Amikor odaértünk, még mindenki aludt. Gyorsan felmentünk a szobámba. Ryan lefeküdt az ágyamba, én meg a fotelben húztam meg magam. Reggelre kijózanodott, és tudtunk normálisan beszélgetni.
-De fáj a fejem!-mondta.-Mi történt az éjjel?
-Berúgtál!
-Komolyan? És hol vagyok?
-A szobámban. Bocs, hogy idehoztalak, csak tudod, elég nehéz kiszedni belőled, hogy hol laksz úgy, ha részeg vagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése