2.rész-Nobu

Átverés

Nagyon gyanakodtam a  producerre, de Stella rábeszélt, így felhívtuk. Igazából, mindig is tetszett Stella optimizmusa, de most kivételesen, ez nem volt elég. Ki kellett volna mennünk Londonba, úgyhogy annyira nem zavart, hogy esetleg átver. Hiszen London? Nem mindennapi lehetőség, hogy oda kikerüljünk. Anyuval sokat veszekedtünk erről az egészről, hiszen még csak "kislányok vagyunk" mondogatta. Nagy nehezen rávettem és elengedett. Fel is hívtam rögtön Stellát, és elújságoltam a nagy hírt.

Amikor a reptérre értünk Joe kicsit mérgesnek látszott.

-Sziasztok! Azt hittem meggondoltátok magatokat.-mondta.

-Mért gondoltuk volna meg magunkat?-kérdeztem gyanakodva.

Stella csak nézett. Vártunk egy keveset, majd egy hatalmas limuzin jött be elénk. Egy szállodába vitt, ami óriási volt. Joe nem habozott, egyből a pénz került szóba.

-Kellene 100 dollár fejenként!-mondta.

-Hát nem tudom...-mondtam.

-Ha azért jöttünk ki Londonba, hogy énekesek legyünk, akkor?-vont kérdőre Stella.

-Én azt mondom, hogy gondoljuk át inkább.

Stella és Joe is belement, majd elmentünk kicsit kószálni a városba. Egy kis kávéházba tértünk be, ahol iszonyú tömeg volt. Két srác leszólított, hogy üljünk oda hozzájuk. Az egyik szőke kék szemű srác, folyamatosan engem nézett, és mosolygott. Annyira zavarban voltam, hogy majdnem magamra borítottam a vizemet. A másik srác pedig Stellát nézte és látszólag Stellát ez zavarta. Később kiderült, hogy a szőke fiút Williamnek, a barnát pedig Justinnak hívják.

-Na, és? -szólalt meg William.-Mi járatban Londonban?

Elmeséltük rövidke kalandunkat, majd Will szólalt meg csodálkozva.

-Ez most komoly? Joe MecCardy?

-Igen mért?-válaszoltam.

-Mert ő egy szélhámos!

-Mi?-nézett fel Stella kikerekedett szemekkel.

-Velünk is elhitette, hogy híressé tesz. Kifizettük neki a pénzt, amit kért, majd másnap lefújta az egészet.-mondta Justin.

-Ohh köszi, hogy szóltatok.-mondta Stella.

Később kajálás után, kiabálni kezdtem Stellával, annyira ideges voltam.

-Tudtam! Én előre megmondtam!-mondtam hangosan.

-Jól ki kell oktatnunk Joet!

-Ez nem igaz! Hogy lehettünk ilyen naivak? Még jó, hogy nem fizettünk!

Alig indultunk el, a két srác megállított és megadták a telószámukat, mondván, ha bármire szükségünk van csak szóljunk. Amikor visszamentünk a szállodába jól megadtuk Joenak ami járt neki, majd elhúztuk a csíkot. Nem tudtuk mihez kezdjünk, úgyhogy felhívtuk a fiúkat.