4.rész-Nobu

Shopping

William maga elé fordított, és megakart csókolni, amikor szerencsémre belépett Stella.

-Bocsi. Megzavartam valamit?-mondta Stella.

-Nem dehogyis!-mondtam.

Elmentem Stella mellett, és csak annyit súgtam a fülébe, hogy: Köszönöm!

Stella értetlenül állt ott, majd leesett neki a szitu. William még most se akarta feladni, így elhívott moziba. Igent mondtam, mivel úgy se volt jobb dolgom. Úgy voltam vele, ha történik valami, hát történjen. Addig úgy se fog leszállni rólam. Nem volt kedvem semmi nyálasat megnézni, ezért beültünk, egy horror filmre. Pechemre nem vagyok hozzá szokva a horror filmekhez, így minden ijesztő résznél, Willhez bújtam. Úgy tűnt, hogy félreértette a helyzetet, mert amint vége lett a filmnek, harmadjára is megpróbálkozott. Hagytam magam, mivel úgy voltam vele, hogy egyszer úgy is megtörténik, akkor az mért ne lenne most? A csók után hazaindultunk. Elmeséltem a kis kalandomat Stellának, majd elmentünk vásárolni. A cipők felé vettük az irányt.
-Nekem ez nagyon tetszik. Neked?-kérdeztem.
-Nekem is. Hozzád való!-válaszolta.
Egy egyszerű tornacsukát választottam
-Neked melyik tetszik?-kérdeztem.
-Még nem tudom, de nekem is valami tornacsuka lesz.
Majd mindketten választottunk.
Kifizettük a cipőket és mentünk haza. Mivel úgy beszéltük a fiúkkal, hogy ma költözünk hozzájuk, gyorsan össze csomagoltuk a cuccainkat és mentünk hozzájuk. Gyalog egy 10 perc alatt ott voltunk. Justin nyitott nekünk ajtót.
- Sziasztok! Már vártunk titeket!-fogadott minket.
- Szia!-köszöntünk egyszerre és bementünk. Nagyon szép és nagy ház volt. Köszöntünk Willnek is, aki épp kajált. Justin megmutatta a szobánkat és mi gyorsan kipakoltunk, majd lementünk a fiúkhoz és velük ebédeltünk. Jól telt a nap további része. Társasjátékoztunk, tévét néztünk, videó játékoztunk..stb.
Lementem kicsit Willel beszélgetni. Röhögtünk jókat, majd mindketten lefeküdtünk aludni.

5.rész- Stella

Ha tetszik írj komit, és jön a kövi! :D

Csajos nap

Másnap délig aludtunk. Arra keltem, hogy Nobu kelt.
- Mi? Mi az?-kérdeztem kómás fejjel, melyen Nobu elkezdett nevezni.
- Nagyon jól nézel ki -nevetett.
- Haha. Kösz -mondtam flegmán.
- Na jó. Azért keltettelek, mert úgy volt, hogy ma lesz a csajos napunk.
- Ohh..igen igazad van!-kiáltottam és gyorsan felöltöztem, megfésültem a göndör hajam, kisminkeltem magam..stb. Nobunak kivasaltam a haját és felkötötte lófarokba.
Nobu így:

Én pedig így néztem ki:

Miután elkészültünk megreggeliztünk, elköszöntünk a fiúktól és mentünk. Elsőnek elmentünk moziba, onnan egy étterembe ebédelni, onnan pedig vásárolni. A vásárlással volt a legtöbb gondunk. Így mikor haza értünk már majd nem 7 volt. Lepakoltunk, átöltöztünk egy itthoni ruhába és csináltunk magunknak pizzát vacsorára. Megvacsoráztunk, majd lefürödtünk és mentünk aludni. Másnap...

4.rész- Stella

Sopping

-Bocsi. Megzavartam valamit?-kérdeztem..

-Nem dehogyis!-mondta Nobu

Elmentem  mellettem Nobu , és csak annyit súgott a fülembe, hogy: Köszönöm!

Értetlenül álltam ott, majd leesett a szitu. Felmentem a szobámba és hagytam, hogy Nobu és Will beszélgessenek. Unalmasan telt az estém. Lefürödtem és beraktam egy jó kis horrorfilmet. Amelyen el is aludtam. Reggel olyan 10 körül keltem. Lementem a konyhába és ittam egy pohár vizet, majd lejött Nobu. Elmesélte, hogy milyen estéje volt. Én is elmeséltem az enyémet, miközben csináltunk magunknak reggelit. Reggeli után felöltöztünk és elmentünk egy kicsit soppingolni.:)) 

Bementünk és egyből a cipőkhöz mentünk,  mert nekünk ez a mániánk.
- Nekem ez nagyon tetszik neked?-kérdezte Nobu.
- Nekem is. Hozzád való!-válaszoltam.
- Neked melyik tetszik?-kérdezte.
- Még nem tudom, de nekem is valami tornacsuka lesz. Nekem ez.:D
Én ezt:

Nou ezt:

Kifizettük a cipőket és mentünk haza. Mivel úgy beszéltük a fiúkkal, hogy ma költözünk hozzájuk, gyorsan össze csomagoltuk a cuccainkat és mentünk hozzájuk. Gyalog egy 10 perc alatt ott voltunk. Justin nyitott nekünk ajtót.

- Sziasztok! Már vártunk titeket!-fogadott minket.

- Szia!-köszöntünk egyszerre és bementünk. Nagyon szép és nagy ház volt. Köszöntünk Willnek is, aki épp kajált. Justin megmutatta a szobánkat és mi gyorsan kipakoltunk, majd lementünk a fiúkhoz és velük ebédeltünk. Jól telt a nap további része. Társasjátékoztunk, tévét néztünk, videó játékoztunk..stb. 

Már olyan 6 óra lehetett, mikor Nobu lement, hogy beszéljen Williammal, mikor bejött Just. 

- Szia!-köszönt.

- Szia!-köszöntem vissza.

- Tudod tegnap nagyon jól éreztem magam veled és többet érzek, mit barátság. 

- Ohh..Figyelj én nem tudom. Tudod, hogy nem rég szakítottam Daviddel.

- Tudom, de nem próbálhatnánk meg?

- Próbáljuk meg. Én is többet érzek irántad, mint barátság, de talán ha összejövünk többet fogok érezni.:))

- Oké -mondta és megcsókolt. A csókja nagyon jó volt. Nem tudtam magam elhúzni tőle, de képtelen voltam. Onnantól kezdve az egész estét együtt töltöttük. 

3.rész- Stella

Kezdtetek kezdetén

Nem sokkal később, felkerestük a fiúkat. Javasoltál, hogy lakjunk velük. Kezdetben elleneztük a dolgot, de a végén bele mentünk.Will elvitte Nobut sétálni. Nem tudta mit vegyen fel, hát én választottam ki, hogy mit vegyen fel.:

Erre még felvett még egy kabátot és elment. Will már kint várt rá.

- Nagyon csinos vagy!-hallottam, ahogy William mondja Nobunak.

Miután elmentek felhívott Justin. Már csak ez hiányzott. Gondoltam magamban. Nem akartam bunkó lenni, hát felvettem.

- Szia!-szóltam bele.

- Szia, Stell!-köszönt vissza. Ohh..már becézget is?-Tudod arra gondoltam, hogy találkozhatnánk.

- Felőlem.

- Komolya? Akkor egy 5 perc múlva nem találkozunk abban a kávéházban, ahol elsőnek találkoztunk?

- Nekem oly mindegy -idéztem Nobut.:)).xD

- Oké, akkor egy félóra múlva ott. Na szia.

- Oké. Szia.

De jó, legalább nem leszek egyedül. Lefürödtem, kivasaltam a hajam,  kisminkeltem magam..stb és felvettem a kedvenc ruhámat. Igaz nem randi,de nem akartam sima utcai ruhába menni.

Miután felöltöztem Felvettem a szövet kabátom és elindultam a kávéházba. Pont egyszerre érkeztünk. Ki nyitotta előttem az ajtót és bementem, majd ő utánam. Most nem voltak olyan sokan, mint a legutóbb. Leültünk egy üres asztalhoz és rendeltünk.

- Mesélsz magadról?-kérdezte Justin.

- Mit szeretnél tudni?

- Mindent. De először is, hogy van-e barátod.?

- Hát perpillanat nincs. De nem rég szakítottam a volt barátommal Daviddel és még nem szeretnék újabb kapcsolatot. 

- Ohh..értem. És mikor van a születésnapod?

- November 3. Neked?

- Nekem február 14.

- Ohh..az nem soká itt van.

- Igen.:)

Közben meghozták a kaját. Még beszélgettünk egy jót, majd láttuk, hogy kezd sötétedik és haza indultunk.

Út közben is beszélgettünk és rájöttem, hogy Justin annak ellenére, hogy egy kicsit rámenős, de kedves srác.

Mikor megérkeztünk Nobu kint állt a kapuban és postást kísérte ki, majd bement, hogy kettesben lehessünk.

- Nagyon jól érettem veled magam!-jelentette ki.

- Én is!-mondtam, majd elkezdett közeledni. Hagyni akartam magam, de nem tettem. Ez még szerintem korai. Hát elhúztam magam.

- Ohh..bocsi, sajnálom -szavatkozott.

- Semmi baj. De én most megyek. Szia!-mondtam és adtam egy puszit az arcára. Becsuktam a kaput és berohantam. Bent egymással szemben állt William és Nobu.

3.rész-Nobu

A kezdetek kezdetén

Nem sokkal később az átverés után, felkerestük a fiúkat. Javasolták, hogy lakjunk velük. Kezdetben mindketten elleneztük a dolgot, de mivel kiderült, hogy egy ottani híres banda, ezért belementünk. Will elhívott sétálni, hogy jobban megismerkedjünk. Én is kíváncsi voltam a hírességek életére, ezért vele mentem.

-Énekelsz?-tettem fel egyből a kérdést.

-Hogy jött ez most ide?

-Csak kíváncsi vagyok.

-Aki kíváncsi hamar megöregszik. :D

-Kérlek! Mesélj kicsit. ^.^

-Hát jó. Szoktam énekelni, de inkább a gitárhoz vagyok közelebb.

-Én zongorázok.

-Nem kérdeztem.

-Nem azt mondtad, hogy ismerkedni akarsz?

-Csak vicceltem! Nincs humorérzéked? :D

-Végig vagyok sértve!

-Oh, bocsi.

-Csak vicceltem! ;)

-Te mocsok! xD

Egy percig csak sétáltunk, majd Will megszólalt.

-Mihez fogtok most kezdeni?-kérdezte.

-Hát nem tudom.

-És mi lenne, ha csatlakoznátok hozzánk? A mi ügynökségünk nem ver át!

-Ezt most komolyan mondod?

-Igen! :D

-Ez szuper! Szerintem Stella is belemenne! Menjünk mondjuk el neki!

-Várj!-húzott vissza Will.

-Mi az?-kérdeztem.

-Itt lesz még az egész nap, hogy beszéljetek. Most sétálni jöttünk. :D

-Igaz. :)

-Egyébként, még nem biztos, hogy sikerül a meghallgatás. Nem azért mondom mert nem szeretném ha sikerülne, csak sokan elbuktak már itt.

-Meghallgatás?-mondtam meglepődve.

-Igen. Senkiből se lesz egy csettintésre sztár! Komoly dolgokon kell átmennie.

-Nem baj. Én hiszek benne, hogy sikerülni fog!

-Én is így gondoltam! :)
-Szerintem lassan menjünk vissza!
-Ja, kezd sötétedni.
Will próbált közeledni, én meg hátráltam. Mikor meg akarta fogni a kezem, gyorsan elhúzódtam. Will próbálta fedezni magát, és úgy csinált, mintha nyújtózkodna. De persze a vak is látta, hogy ez nem így volt.
-Will. Figyelj! Nekem ez így túl gyors! Nem lehetne, hogy csak barátok legyünk?
-Ohh..hát te tudod.-mondta szomorúan.
Nem akartam, hogy szomorú legyen, úgyhogy annak ellenére, hogy csak barátok vagyunk, megfogtam a kezét.
-Azt mondtad, hogy...
-Tudom. De barátok is foghatják egymás kezét. :)
Elindultunk hazafele, de már senki sem volt otthon. Csak egy levelet találtunk ezzel az üzenettel: A kávéházba mentünk. Majd jövünk!
-Úgy látszik leléptek kicsit összemelegedni. Ketten maradtunk.-mondta Will, aki láthatólag őrült ennek a kis balszerencsének.
-Mit szeretnél csinálni?-kérdeztem.
-Beszélgessünk még egy kicsit.
-Oké! Mióta gitározol?
-Hát, én nem pont ilyesmire gondoltam.
-Akkor?
Kicsit közelebb húzódott.
-Will. Azt hittem nyilvánvalóan elmondtam, hogy csak barátok legyünk!
-Igen tudom. De most nincs itthon senki.
Egyre közelebb jött. Majdnem megcsókolt, amikor jött a postás.
-Nyitom!-kiáltottam
-Hagyd csak! Majd én elintézem!
Amikor elment a postás kimentünk, hogy Stella és Justin elé menjünk, de már a kapunál voltak.

2.rész-Nobu

Átverés

Nagyon gyanakodtam a  producerre, de Stella rábeszélt, így felhívtuk. Igazából, mindig is tetszett Stella optimizmusa, de most kivételesen, ez nem volt elég. Ki kellett volna mennünk Londonba, úgyhogy annyira nem zavart, hogy esetleg átver. Hiszen London? Nem mindennapi lehetőség, hogy oda kikerüljünk. Anyuval sokat veszekedtünk erről az egészről, hiszen még csak "kislányok vagyunk" mondogatta. Nagy nehezen rávettem és elengedett. Fel is hívtam rögtön Stellát, és elújságoltam a nagy hírt.

Amikor a reptérre értünk Joe kicsit mérgesnek látszott.

-Sziasztok! Azt hittem meggondoltátok magatokat.-mondta.

-Mért gondoltuk volna meg magunkat?-kérdeztem gyanakodva.

Stella csak nézett. Vártunk egy keveset, majd egy hatalmas limuzin jött be elénk. Egy szállodába vitt, ami óriási volt. Joe nem habozott, egyből a pénz került szóba.

-Kellene 100 dollár fejenként!-mondta.

-Hát nem tudom...-mondtam.

-Ha azért jöttünk ki Londonba, hogy énekesek legyünk, akkor?-vont kérdőre Stella.

-Én azt mondom, hogy gondoljuk át inkább.

Stella és Joe is belement, majd elmentünk kicsit kószálni a városba. Egy kis kávéházba tértünk be, ahol iszonyú tömeg volt. Két srác leszólított, hogy üljünk oda hozzájuk. Az egyik szőke kék szemű srác, folyamatosan engem nézett, és mosolygott. Annyira zavarban voltam, hogy majdnem magamra borítottam a vizemet. A másik srác pedig Stellát nézte és látszólag Stellát ez zavarta. Később kiderült, hogy a szőke fiút Williamnek, a barnát pedig Justinnak hívják.

-Na, és? -szólalt meg William.-Mi járatban Londonban?

Elmeséltük rövidke kalandunkat, majd Will szólalt meg csodálkozva.

-Ez most komoly? Joe MecCardy?

-Igen mért?-válaszoltam.

-Mert ő egy szélhámos!

-Mi?-nézett fel Stella kikerekedett szemekkel.

-Velünk is elhitette, hogy híressé tesz. Kifizettük neki a pénzt, amit kért, majd másnap lefújta az egészet.-mondta Justin.

-Ohh köszi, hogy szóltatok.-mondta Stella.

Később kajálás után, kiabálni kezdtem Stellával, annyira ideges voltam.

-Tudtam! Én előre megmondtam!-mondtam hangosan.

-Jól ki kell oktatnunk Joet!

-Ez nem igaz! Hogy lehettünk ilyen naivak? Még jó, hogy nem fizettünk!

Alig indultunk el, a két srác megállított és megadták a telószámukat, mondván, ha bármire szükségünk van csak szóljunk. Amikor visszamentünk a szállodába jól megadtuk Joenak ami járt neki, majd elhúztuk a csíkot. Nem tudtuk mihez kezdjünk, úgyhogy felhívtuk a fiúkat.

2.rész- Stella

Ez most komoly?

Nem vártunk sokáig és felhívtuk a producert. Elfogadtuk, hogy híressé tegyen bennünket. De volt egy kis bökkenő. Ki kéne menni Londonba már holnap. De nem érdekelt minket. Hisz híres énekesek leszünk.:D

Megbeszéltük, hogy holnap délután 4-re ott vagyunk Londonban a reptéren. Így is volt. 

Mikor vége lett a farsangnak haza mentünk. Mikor haza értem elmeséltem anyunak a nagy hírt. Anyu nem tudta mit mondjon. Csak vigyorgott, mit egy őrült. Én meg ugráltam örömömben.:) Majd kivettem a hűtőből egy répát és felugráltam a szobámba. Egyébként a répa a kedvenc zöldségem.:)) Gyorsan becsomagoltam és  felhívtam Nobut. Elmeséltem, hogy anyu bele egyezett, hogy Londonba költözzek. Nobu pedig, hogy őt is elengedték. Nagyon örültem, hogy Nobut is elengedték.:D Miután letettük a telefont sikítoztam még egy kört, majd lezuhanyoztam és mentem aludni.:)
Másnap 10-kor keltem. Nagyon izgultam. De szerencsémre hamar eljött a fél2. Nobu megint pontosan érkezett, mint mindig.:) Elköszöntem anyuéktól és mentünk a reptérre. 14:12-kor szállt fel a gép és 15:53-kor szállt le. Elmentünk a bőröndünkért, majd kimentünk Joe már várt minket.
- Sziasztok! Azt hittem meggondoljátok magatok -mondta.
- Miért gondoltuk volna meg magunkat?-kérdezte Nobu. Habár Nobunak ez az egész gyanús volt az elejétől kezdve.
- Azt nem tudom. Na de mind1. Mehetünk?-kérdezte Joe, miközben a limuzin ajtaját nyitotta ki.
Beszálltunk a kocsiba és elmentünk a szállásunkra. Joe azonnal rátért a dologra.
- Na szóval -kezdett bele- kéne 100 dollár fejenként, hogy eltudjuk kezdeni a demótokat.
- Hát nem tudom..-mondta Nobu.
- Ha azért jöttünk ki Londonba, hogy énekesek legyünk akkor?-tettem fel a kérdést Nobunak.
Sóhajtott egyet és bele egyezett. Egyébként Nobu mindig megérzi, ha nincs valami rendben és a végén mindig igaza  van. De hátha most nem.:)
- Én azt mondom még gondoljuk át -javasolta Nobu. Nem tudtam mit tenni úgyhogy úgy döntöttünk, hogy átgondoljuk a dolgot. Unatkoztunk, hát elmentünk egy kicsit csavarogni. Megláttunk egy kávéházat és bementünk. Sokan voltak, ezért nem tudtunk leülni. Mikor kiakartunk menni két fiú megszólított. Oda mentünk hozzájuk.
- Látom nem tudtok leülni, hát gyertek üljetek le közénk -javasolta az egyik, aki szőke, kék szemű fiú volt. Ahogy láttam Nobunak bejött és a fiúnak is Nobu.

Leültünk és rendeltünk. A másik fiú, a barna egyfolytában nézett. Ez egy kicsit zavart. 

Rendeltünk, majd elkezdtünk beszélgetni. Elmondtuk, hogy mi hozott minket Londonba, közben kihozták a kajánkat. 

- Ez most komoly? Joe MecCady?-kérdezte a szőke William.

- Igen, miért?-kérdezte Nobu.

- Mert ő egy szélhámos!

- Mi?-nyitottam nagyra a szemeimet.

- Velünk is elhitette, hogy híressé tesz. Ki fizettük neki a pénzt, amit kért, majd másnap lefújta az egészet -mondta határozottan a barana hajú, Justin.

- Ohh..köszi, hogy szóltatok -mondtam.

Miközben ettünk, Will Nobuval flörtölt. Mikor indulni akartunk haza Will megállította Nobu és oda adta neki a telószámát. Hogy Justin ki ne maradjon ő meg nekem adta a telós számát, majd  elmentünk Joe-hoz. Kioktattuk, majd elhúztuk a csíkot. Nem tudtuk, mit tegyünk, hát felhívtuk Williamet és Justint. 

1.rész-Nobu

Farsangi csoda

Stellánál aludtam, a farsangi főpróba előtt. Elmentünk fürdeni, majd lefeküdtünk. Reggel arra ébredtem, hogy Stella rázza a vállam.
-Jó reggelt!-köszönt.
-Jó reggelt-mondtam kissé fáradtan.
Leültünk filmet nézni, mert még volt időnk 8-ig, majd kapkodva elindultunk a suli felé, attól félve, hogy elkésünk. Felvettük a fellépő ruhákat:
Én ezt:

Stella ezt:


 és elkezdtük a dalunkat. Mikor végeztünk, mindenki állva tapsolt nekünk. Csak csodálkoztunk. Mikor kimentünk a teremből egy 50-es pasas megállított minket.
- Sziasztok Joe MecCardy vagyok. Producer. Ha akarjátok én híressé tudlak titeket tenni -mondta.
-Nem tudom-szólalt meg Stella.
- Gondoljátok át. Megadom a névjegyem és majd hívjatok!
-Rendben!-válaszolta határozottan.
Nekem kissé gyanús volt ez az egész, de talán tehetünk egy próbát.

1.rész-Stella

Farsang és döbbenet

Holnap farsang. Én és az osztályom egy tehetség kutatót fog eljátszani. Nem soká jön Nobu a legjobb barátnőm és tőlünk megyünk a suliba a főpróbára. Pont délután 2-re jött, amikorra megbeszéltük.
Megérkeztünk a suliba. Elkezdtük a próbát. Nagyon jó  volt! Mikor vége volt haza mentünk, Nobu nálunk aludt.Felmentünk a szobámba, egyesével elmentünk fürödni, majd mentünk aludni.
Másnap 6-kor keltem, mert nem tudtam aludni. Nagyon izgultam a farsang miatt. Utánam egy 10 perccel később felkeltettem Nobut. Szegény azt se tudja hol van.
- Jó reggelt!-köszöntem neki.
- Jó reggelt!-köszönt vissza.
- Bocsi, hogy felkeltettelek, de nem tudtam aludni.
- Nem baj, de mit csináljunk 8-ig?
- Mondjuk nézzünk filmet -javasoltam.
- Nekem megfelel!-egyezett bele Nobu.
Beraktunk egy jó filmet. Mikor vége lett megnéztem az időt és láttam, hogy már 7 óra van. Gyorsan felöltöztünk és indultunk. Nobu ezt: 

Én meg ezt vettem fel.:

Mikor beértünk a suliba, pont 8 volt. Azt hittük már lekéstünk. Egyébként most kivételesen reggel 9-kor kezdődött a farsang, mert eddig mindig délután 2-3 körül kezdődött. Én meg Nobu gyorsan felvettük a fellépő ruhánkat. Nobu ezt.:

Én meg ezt.:

Mi voltunk az utolsók. Bevittünk két asztalt a 4 zsűrinek, majd elkezdtük. Én meg Nobu csapatként léptünk fel utoljára. Mi ezt a számot énekeltük.:
http://www.youtube.com/watch?v=ft0n3C5fmkI
Mikor vége lett a számnak mindenki állva tapsolt. Mikor kimentünk a teremből megállított minket egy 40 év körüli ember. Mi csak néztünk.
- Sziasztok Joe MecCardy vagyok. Producer. Ha akarjátok én híressé tudlak titeket tenni -mondta.
- Nem tudom...-mondtam én, mert Nobu egy kicsit félénk.
- Gondoljátok át. Megadom a névjegyem és majd hívjatok!
- Rendben!-válaszoltam.
Nem tudtuk elhinni, hogy minket akarnak. Talán valóra válhat az álmunk.